Magyar-német munkacsoport alakul az innovációs együttműködés erősítésére

Országos konzultáció indul a magyar vállalkozások helyzetének megismerésére
2019. március 28.
Különdíjasok: Julius-K9 Duo- Flex®
2019. április 17.

Magyar-német munkacsoport alakul a két ország kutatási és innovációs együttműködésének erősítésére – jelentette be  Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán Berlinben a német szövetségi kormány oktatási és kutatási miniszterével, Anja Karliczekkel folytatott megbeszélése után.


Palkovics László a közmédiának adott nyilatkozatában felidézte, hogy az együttműködés magasabb szintre emeléséről Orbán Viktor kormányfő és Angela Merkel német kancellár állapodott meg tavaly nyáron Berlinben tartott találkozójukon.

A miniszter elmondta: az innovációs ügyekért felelős német kollégájával kötött megállapodás alapján a munkacsoport “nagyon gyorsan” kidolgozza a közös tervek részleteit.

Megegyeztek a fő elemekről is, így az intézmények közötti együttműködés támogatásáról, a kutatási és innovációs stratégiák összehangolásáról és az úgynevezett nagy infrastruktúrák esetleges közös működtetéséről – ismertette

Palkovics László, hozzátéve: “nem zárjuk ki, hogy létrehozunk egy alapot, amelybe a közös kutatási projektek ösztönzésére mindkét ország betesz egy megfelelő összeget”.

Tárgyaltak arról is, hogy miként lehet ösztönözni a kis-, és a közepes méretű vállalkozások (kkv) innovációs tevékenységét, amivel kapcsolatban “nagyon sokat tanulhatunk Németországtól” – mondta a miniszter.
Hozzátette: a duális képzési rendszer magyarországi kialakításáról is tájékoztatta partnerét, aki “üdvözölte, hogy a német modelleket vettük át”.

Mint mondta, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusával röviden beszéltek a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) ügyéről is, amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja Manfred Weber, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti választási csúcsjelöltjének javaslatát bajor partnerek – a BMW autógyártó társaság és a Müncheni Műszaki Egyetem (Technische Universität München) – bevonására.

Az elképzelés “megfelel a jogszabályi feltételrendszernek, de a részleteket még ki kell dolgozniuk az érintetteknek” – emelte ki Palkovics László.

Hozzátette, hogy szó volt a Magyar Tudományos Akadémiáról MTA) is, amellyel kapcsolatban elmondta: a cél egy olyan kutatóintézeti hálózat kialakítása, amely “szerkezetében az egyébként kitűnően működő német kutatóintézeti hálózatnak felel meg”.

Anja Karliczek elfogadta “azt a tájékoztatást, hogy itt nincs szó semmiféle rossz szándékról, sőt egy lényegesen jobb, felkészültebb kutatóintézeti hálózatot szeretnénk létrehozni” – mondta Palkovics László.

Ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy kedden Münchenben díszvendégként részt vett az alkalmazott kutatásokkal foglalkozó németországi kutatóintézeti hálózat, a Fraunhofer Társaság (Fraunhofer Gesellschaft – FhG) alapításának 70. évfordulójára rendezett ünnepségen, és elmondta: további bővítést tervez Magyarországon a Fraunhofer Kutatóhálózat, jelenleg arról tárgyalnak, hogy miként lehet intézményi együttműködési formákat kialakítani az autóipar támogatására az ágazatot tekintve fontos városokban, például Győrben, Debrecenben és Kecskeméten.

Rámutatott: az utóbbi évek munkája révén a magyar fejlesztőmérnökök teljesítménye és a hazai kutatás-fejlesztési “ökoszisztéma” világszínvonalú, és ennek tulajdonítható, hogy már nemcsak gyártóbázist kiépítő autóipari cégek jelennek meg Magyarországon, hanem olyan társaságok is, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységet kívánnak végezni. Ilyen például a Continental és a Jaguar.

Elmondta, hogy a müncheni rendezvényen megbeszélést folytatott az MTA-ról az egyetemi intézményrendszeren kívüli kutatóintézeteket összefogó Leibnitz Társaság (Leibniz-Gemeinschaft) vezetőjével, akinek elmondta, hogy “nem teszünk mi mást, mint amit a német kormány is megtett az ország egyesítése után, 1991-92-ben, jelesül átgondolta azt, hogy jól működik-e a keletnémet akadémia, amely ugyanolyan szerkezetű volt, mint a magyar”.
Ennek az elemzésnek az volt az eredménye, hogy a szocializmus évei alatt létrejött intézményrendszert “gyakorlatilag egy év alatt teljesen átalakították”, aminek eredményeként ma Németországban “a világ egyik legjobb kutatási rendszere működik”.

Kiemelte, hogy a Leibnitz Társaság vezetője végül felajánlotta, hogy tanácsokkal és esetleg később másfajta szerepben is részt vesz a magyarországi kutatóintézeti hálózat fejlesztésében.

innoexpo.hu – MTI